Skip to content
1855–1889

Szép asszonyok

Gyula Reviczky

Szép asszony és hozzá erényes... Ugyancsak ritka egy dolog. Hát ne egyék az, a ki éhes? Éheznek mind az asszonyok.

A legjobb nő erénye véges, S helyzete sokszor vajmi kényes, Ha hízeleg száz ajk neki... Százat hallgat meg?... Jól teszi!

Erényt szép nőtül az kiván csak, Akit a rút önzés vezet, Óhajtja őt, de csak magának S örül, ha véle vétkezett.

Ám oly bolond nőt hol találtak, Ki egyszer engedvén a csábnak, Erényes hölgygyé lett megint?... Belé bukik a bűnbe mind!...

Minő egyoldalú az élet! Milyen kicsinyke töredék! A mint mulandó vágy elérhet, - Akármilyen sok: nem elég.

Adassék bár száz évig élned, Csikarj ki minden percztül élvet: A mit birtál: parányiság, S mit nélkülöztél: egy világ.

Cookies on Poetry Cove

We use cookies to remember your language preference and — only with your consent — to learn how Poetry Cove is used. You can change your mind any time.
Szép asszonyok · Gyula Reviczky · Poetry Cove