Skip to content
1855–1889

Segélyzett költő

Gyula Reviczky

Azt irták a lapok minap, Hogy egy költő segélyt kapott, Az államtól szubvencziót. Nem tréfa! Néztünk is nagyot.

Mégis van hát elismerés, Még sem halunk éhen tehát, Az állam végre észrevesz, Ha kinlódtunk egy élten át.

Örült a költő, képzelem, Öreg már és beteg szegény; Egy rideg élet alkonyán Eltartja a jótétemény.

Most már van egy biztos zugoly, Ahol rághatja kenyerét. Rászolgált negyven éven át, Hogy végre észre is vegyék.

Inségben őszült meg, szegény. Siváran teltek évei. De most már minden rendbe jött, Az állam őt segélyezi.

Magyar költő! Kenyértelen Művész, dicsérd az államot! Fogadd alázattal kegyét!... Én titkon elmélázgatok:

Megérjük-e a kort, mely a Csodák csodáját műveli, Hogy költő kegyre nem szorul, Mert eltartják a művei?

Cookies on Poetry Cove

We use cookies to remember your language preference and — only with your consent — to learn how Poetry Cove is used. You can change your mind any time.
Segélyzett költő · Gyula Reviczky · Poetry Cove