Skip to content
1855–1889

Feltámadás

Gyula Reviczky

Fakadnak már a virágok, Kiderül az ég, És a föld most készül ülni Drága ünnepét.

Sziveinkben, mint a földön, Ma öröm legyen, Feltámadt az istenember Győzedelmesen!

Akik tanait gyülölték, Meg nem ölheték. Nem rejthette sír magába Égi szellemét.

Mert égből eredt s nem is volt Születése sem... Feltámadt az istenember Győzedelmesen!

Kettős ünneplés azóta Minden kikelet! A mennyországé s a földé... Ünnepeljetek!

Adjatok hálát, hogy ismét Új világ terem, S feltámadt az istenember Győzedelmesen!

Aki tudja, mint töré fel Sírját a dicső; Aki látja, hogy a földön Minden újra nő;

Gondoljon feltámadásra, Mely örök leszen... Feltámadt az istenember Győzedelmesen!

Adjatok hálát s virágot, Tömjént hozzatok. Hallelujah! hallelujah! Zengje ajkatok.

Mert feltámadtok ti is még Valamennyien, Mint az istenember egykor: Győzedelmesen.

Cookies on Poetry Cove

We use cookies to remember your language preference and — only with your consent — to learn how Poetry Cove is used. You can change your mind any time.
Feltámadás · Gyula Reviczky · Poetry Cove