Skip to content
1855–1889

Fakó poéta

Gyula Reviczky

Szegény magyar fakó poéta! Szerencséd, hogy nem él Petőfi; Gyülölte a szemforgatókat, Nem birt ő, mint te dörgölődni;

S te, a kit a magyar poéták Között elsőnek mondanak, Ősz hajjal talpat nyalni jársz el - Petőfi, jó, hogy halva vagy!

Szegény magyar fakó poéta, Szerencséd, hogy meghalt Arany. A velszi bárd örökre hallgat, Jó, hogy lángajka zárva van.

Te vén gyerek, te kegyleső, te Fakó költő, nem velszi bárd, Egy kézszorítás kell neked csak S kiáltod: Éljen Éduárd!

Szegény magyar fakó poéta Szerncséd, hogy nem vagy magad. Szerencséd, hogy komédiás vagy, Akit a nemzet megtagad.

Szegény magyar fakó poéta! Szerencséd, édes nemzetem, Hogy ő hozzá nagy dalnokid közt Nem hasonlított senkisem.

Cookies on Poetry Cove

We use cookies to remember your language preference and — only with your consent — to learn how Poetry Cove is used. You can change your mind any time.
Fakó poéta · Gyula Reviczky · Poetry Cove