Csakhogy itt vagyok megint
E nagy város zsivajában!
Mert hol álmos béke int,
Ott nem élet, poshadás van.
Küzdeni a holnapér’,
Megizzadni minden órát,
Akiben még forr a vér:
Nincsen annak szebb valóság.
Ott a költő otthona,
Hol a szellem küzd, csak ott van;
És nem ahol, mint boa,
Lustálkodik jóllakottan.
Küzdjön elme és a sziv.
Forrjon a világ, a lélek.
Ahol minden harczra hív,
Csak ott látom, mi az élet.
Többé már nem hagylak el,
Küzdelem dicső világa!
Míg azt mondom: harczra fel!
Míg hevűlök tettre vágyva.
Az életharcz, munkaláz
Megizzaszt, de edz is egyben.
Nincs megnyugvás, se varázs
Egyedül a küzdelemben.