Skip to content
1890–1941

Pyrrhus

Sándor Reményik

Győztem... A véres nap lement, Az izzó föld kihűl, Messze mezőn húnyó parázs. Győztem...

De szívem nem örül, Dalra nem ver, Körülöttem a végtelen világ Romban, koromban, hamuban hever.

Győztem, de megfáradt tagom Továbbvonszolni mi se készt, Csak az, hogy akarom. És szívem nem örül,

Népem felét, jaj, derekabb felét A keselyűknek hagytam étekül. A Győzelem víg istenasszonya: Nike, oly szomorún tekint reám,

Tekintetem felváltva elborong Babéron és temetők cyprusán, S én nem tudom már, hogy melyik mit ér, És fáradt, zavaros szemem

Rajtuk ijedten, tétován pihen: Melyik a ciprus, melyik a babér? Ó, szívem nem örül. És véres koronám körül

Halavány glória ragyog: Győztem. Még egy ily győzelem - S belehalok.

Cookies on Poetry Cove

We use cookies to remember your language preference and — only with your consent — to learn how Poetry Cove is used. You can change your mind any time.
Pyrrhus · Sándor Reményik · Poetry Cove