Hajtsd meg a fejed, millió virág,
A láva elé roskadjatok, kertek,
A szellő sötét füstoszlopot kerget,
Hajtsd meg a fejed, millió virág.
Jajduljanak fel város, köveid,
A láva jő, kövön kő nem marad,
Meg nem tapasztja görcsös akarat,
Jajduljanak fel, város, köveid.
Feledés jő és ezeréves csend,
Málló kövek közt megfagyott dalok,
Mígnem szól egy késő kor: ássatok!
Feledés jő és ezeréves csend.
Mint éji pillék, szitál a hamu,
Lepke, szerelmes, többé nem csapong,
Mint árny, halálos, nő a néma gond,
Mint éji pillék, szitál a hamu.