Skip to content
1890–1941

Nem lesz kit ütnöd

Sándor Reményik

Én Úr vagyok és erős Isten S megbüntetem az atyák vétkeit Hetediziglen fiaikban Lehetsz Úr s lehetsz erős Isten,

És büntethetsz, ahogy akarsz, De én vétkemért csupán engemet. Egyedül állok szemközt véled Vétkeimmel Te bosszúálló -

Megszenvedek, és vége aztán. Aztán széthullnak testem rostjai, Elkeverednek a hegyekben - Büntesd a sziklát, az nem érzi.

Aztán szétfolynak vérem csöppjei, Elkeverednek a vizekben - Vesszőzd a tengert, az nem érzi. De emberszívet, érzőt, égőt

Zsákmányul neked nem dobok, Hogy ostorozd hetedíziglen. Ha van még nékünk számadásunk: Itt vagyok: végső szem a láncban,

Őrült májusban józan, száraz ág. Üss Uramisten, amíg bírod - Utánam nem lesz kit ütnöd tovább.

Cookies on Poetry Cove

We use cookies to remember your language preference and — only with your consent — to learn how Poetry Cove is used. You can change your mind any time.
Nem lesz kit ütnöd · Sándor Reményik · Poetry Cove