Skip to content
1890–1941

Jaj, nagyot kértél...

Sándor Reményik

Jaj, Barátom, nagyot kértél tőlem, lehetetlenül nagyot! S ezen az egy ponton én kegyetlenül makacs vagyok. Tizennyolc éve prédikálom: maradni, s a fészken megülni: Én segítsek Neked innen kimenekülni??

Nem segítek. Ha tehetném is: nem akarom. Szakadjon le tőből inkább a két karom! Híd ha lennék: vízzel vitetném el magamat. Viadukt ha lennék: beomlanék a lépteid alatt.

Alagút ha volnék: rádszakadnék szörnyű robajjal. Asszony ha volnék: tartóztatnálak hosszú jajjal. Farkas ha volnék: riasztanálak üvöltéssel. Ha útonálló: állnék utadba hosszú késsel.

Erdő ha volnék: kigyulladnék sorompó-lánggal, Tűz-esőben haladhatnál csak rajtam által. Holttestemet vetném elibéd akadálynak, Csak azon át inthess búcsút Erdélyországnak.

Tizennyolc éve prédikálom: maradni, s a fészken megülni. Láttam a vért az ereinkből cseppenként folyni, s zúgva dűlni; Én segítsek Neked innen kimenekülni??!

Cookies on Poetry Cove

We use cookies to remember your language preference and — only with your consent — to learn how Poetry Cove is used. You can change your mind any time.
Jaj, nagyot kértél... · Sándor Reményik · Poetry Cove