Skip to content
1890–1941

Holt lélek terhe

Sándor Reményik

Lámpátlanul, ébenfa bárkán Holt lelket hordozok. Lapát lendül, izom feszül: Majd összeroskadok.

Halott lélek: ólomteher, Lankadt karom ki váltja fel, Evezni ki segít? Hajnalhajón ki jön elém

Fehér ködök közül? A messze úszó ravatal Küszöbére ki ül? Ki mondja: nem halt meg a lány,

Nem halt meg, aluszik csupán Ki mondja ezt nekem?

Cookies on Poetry Cove

We use cookies to remember your language preference and — only with your consent — to learn how Poetry Cove is used. You can change your mind any time.
Holt lélek terhe · Sándor Reményik · Poetry Cove