Három rózsabimbó
Nyílik a szobámba -
Pohár-vízbe nyílik.
Hogyha szívem tisztább
Illatuk lehatol,
Lehatol a szívig.
Három rózsabimbó -
Azt sem tudom, honnan
Került a szobámba.
De mióta itt van
- S régóta, hogy itt van -
Mióta itt virít
A vizes pohárba:
Nincs tovább-fejlése,
Nincsen változása.
Nézem csudálkozva,
Nézem reggel-este:
Milyen harmat-tiszta
Három rózsabimbó
Megdicsőült teste.
Ottkinn őrült nyár van,
Nyara szenvedelmes,
Gyilkos nap-verésnek,
Gyujtó káprázatnak -
Vagy ez káprázat itt:
Három rózsabimbó
Lengedező teste:
Mint a most-hullt harmat.
Mint a hajnal, melyre
Álmodó-gyöngéden
Ráhajlik az este:
Naptalanul nyílik,
Soha ki nem nyílik
Három rózsabimbó
Titokzatos teste.
Három rózsabimbó -
Nem tudom én mikép
Került a szobámba -
Remegő ujjakkal
Dédelgetem őket
S háromszor naponta
Friss vizet csorgatok
A vizes-pohárba.
Egyszerű pohár-víz:
Szent kehely lesz lassan.
A titkos bimbóknak
Titkos háromsága
Benne hervadatlan.
Tombolj csak őrült nyár,
Tombolj, őrült élet:
Nyara szenvedelmes,
Gyilkos nap-verésnek,
Gyujtó káprázatnak!
Három rózsabimbó
Megdicsőült teste
Itt ring a pohárban
Mint a tisztult lélek,
Mint a most-hullt harmat.
Nézem reggel-este
Lélekzet-elfojtva,
Napon át, éjjen át:
Vajjon meddig tart még
Ez a csendes, édes,
Változatlan, földi
Örökkévalóság??!