Mostan a Szépség diadalt ül bennem,
S feszül bennem egy hangtalan erő,
Ó, rettentő erő!
Ha szerelemmé válna:
Tán elégetné azt, akit szeret.
Ha hatalommá válna:
Birodalmakat hódítana meg.
Ha kapzsisággá válna:
Marokkal aratná az aranyat.
Ha őrületté válna:
Dühöngene, míg maga megszakad.
Ha irgalommá válna:
Az volna, aki mindenkin segít.
Ha áhítattá válna:
Felszárnyalna az örök Istenig.
De egyikké se válik.
Marad nyugalmas, fénylő látomás,
Egy érctükörbe zárt világdarab:
Művészet, - semmi más.