Skip to content
1890–1941

Álom

Sándor Reményik

Álom, szelíd kis húga a Halálnak. Tedd a szememre hűs gyerekkezed, De képet ne varázsolj elibém, Ne varázsolj se búst, se édeset,

Szemem fényébe szórd a homokot, Szürke porát az öntudatlanságnak, Mély sülyesztőn vidd le a színeket, Aludjak, ó de álmokat ne lássak.

Álom, szelíd kis húga a Halálnak, Mondd, hát az ébrenlét nem álmodás? Nekem van elég álmom éberen, Hajózzál, Álom, zsibbadt véremen,

De utast ne vigy magaddal a hajón!

Cookies on Poetry Cove

We use cookies to remember your language preference and — only with your consent — to learn how Poetry Cove is used. You can change your mind any time.
Álom · Sándor Reményik · Poetry Cove