Skip to content
1890–1941

A bujdosó hang

Sándor Reményik

Kakuk, kakuk: Bujdosik az erdőn a hang, Kakuk, kakuk, Most mintha magasabbról zengene;

Most megbúvik alant. Kakuk, kakuk, Bujdosik az erdőn a hang. Kakuk, kakuk:

most közel hallik, - most meg távolabb, Egy kakuk szól, vagy egy egész csapat? Távol, közel, felül, alant: Kakuk, kakuk,

Bujdosik az erdőn a hang. Kakuk, kakuk: Mi vagy te, kismadár? Vagy tán az erdő öreg lelke vagy,

Mely ifjú, nótás hang-ruhába jár? - Kakuk, kakuk, - Szerelmes ál-ruhába jár? Kakuk, kakuk,

Nem te kellesz nekem. Kakuk, kakuk, Ifjú hangod mögött Az erdő öreg titkát keresem.

Kakuk, kakuk, Nem te kellesz nekem. Kakuk, kakuk! Hogy bujdosik a hang!

Távol, közel, felül, alant Hogy kelleti magát. És még sem értem, még sem fogom át. Kakuk, kakuk:

Az ősi rejtelem, A bujdosó hang bujdosik tovább.

Cookies on Poetry Cove

We use cookies to remember your language preference and — only with your consent — to learn how Poetry Cove is used. You can change your mind any time.
A bujdosó hang · Sándor Reményik · Poetry Cove