Skip to content
1890–1941

1. Lovrana, 1926 május

Sándor Reményik

Felséges mű-út: „Scarico chiuso”. Alatta sziklapart a tengerig. Szelidgesztenye-fák szegélyezik S olajfák vetik árnyékuk reá.

Ligetté sűrűl mirtusz és babér. Dicsőség bujkál benne s szerelem. S piros rózsából új tenger terem Piros pünkösdkor a tenger felett.

A tenger kék és Medvea felé Opálosan és álmosan ragyog. És minden mindegy, mert beteg vagyok. És nem gyógyít meg soha, senki sem.

Cookies on Poetry Cove

We use cookies to remember your language preference and — only with your consent — to learn how Poetry Cove is used. You can change your mind any time.
1. Lovrana, 1926 május · Sándor Reményik · Poetry Cove