Skip to content
1823–1849

ZSUZSIKÁHOZ [2]

Sándor Petőfi

Kicsinke szőke kis leányka, Az én szerelmem nagy! És tárgya e nagy szerelemnek Kis szőke lány, te vagy.

Mit mondasz erre szőke kislány?... De ez csak fele még. Azon volnék én, hogy te lennél Énnékem feleség!

Eljössz-e hozzám? el?... szépséges Szép fejkötőt veszek, S csak azt mondom: kimondhatatlan Hüséges férj leszek.

Őrzöm szemem fényét, de téged Még jobban őrzelek, Hogy drága egészségednek ne Ártson hideg, meleg.

Ott fenn lakunk Pest városában, Az élet ott vig ám! De az atyushoz is lejárunk Kivált pénzfogyatán.

Hogy suttogják majd, ha az utcán Végigmegyek veled: Petőfi felesége!... Erről Csinál szép verseket.

Csinálok ám teringettét is, Hogy bámulnak bele! Maholnap egész Magyarország Nevemmel lesz tele.

Ugy estenként csak nekiűlök, Te meg majd azalatt Lefekszel szépen s melegíted Előre ágyamat.

S ha elkészűl egy-egy dicső vers, Én is levetkezem, Hozzád simúlok és azt mondom: Menj beljebb, gyermekem!

Igy éldegélnénk... hát csak ennyit Akartam mondani. Mit szólsz rá szőke kislány, lesz-e Belőle valami?

Cookies on Poetry Cove

We use cookies to remember your language preference and — only with your consent — to learn how Poetry Cove is used. You can change your mind any time.
ZSUZSIKÁHOZ [2] · Sándor Petőfi · Poetry Cove