VALAHOGY

Várom, várom lakodalmam Nehezen, No de hiszen maholnap már Itt leszen,

Nem a világ ez az egy hét, Lemorzsolom apródonként Valahogy. Szegény ember fia vagyok,

Az apám Egy kunyhót sem, egy garast sem Hagy reám; Baj, baj! de nem olyan nagy baj,

Azért mi csak elélünk maj’ Valahogy. Menyasszonyom akaratos Kisleány,

Én sem hajtok fejet minden Szó után, Tüzes patak a mi vérünk, Hanem azért csak megférünk

Valahogy. Ma ő enged, holnap meg én Engedek, Igy elejét álljuk szépen

A pörnek, És ha nappal összeveszünk, Este majd csak kibékülünk Valahogy.