Skip to content
1823–1849

SZÜLÖIMHEZ

Sándor Petőfi

Hej édes szülőimék, Gazdagodjam meg csak! Akkor, hiszem istenem, Nem panaszolkodnak.

Minden teljesülni fog, Amit csak kivánnak; Megelőzöm vágyait Éd’sapám s anyámnak.

Lesz csinos ház, amiben Megvonúlnak szépen; Pince lesz a ház alatt, Jó bor a pincében.

Meghihatja éd’sapám Minden jóbarátját; Borozás közt lelköket A jókedvbe mártják.

Szép kocsit csináltatok Éd’sanyám számára; Nem kell, hogy a templomot Gyalogosan járja.

Lesz arany szegélyzetű Imádságos könyve, Krisztus urunk képe lesz Szépen metszve benne.

Pistinak meg majd veszek Drága paripákat, Rajtok jó Istók öcsém Vásárokra járhat.

Végesvégül lesz nekem Dúsgazdag könyvtárom; Akkor majd a verseket Nem pénzért csinálom.

Ingyen osztom azokat Szét az újságokba; Minden szerkesztő, tudom, Szívesen fogadja.

S hogyha szép lyányt kaphatok: - De magyar lelkűt ám! - Éd’sapám táncolni fog Fia lakodalmán.

Így élünk majd boldogan A mulatságoknak, Így biz, édes szüleim... Gazdagodjam meg csak!

Cookies on Poetry Cove

We use cookies to remember your language preference and — only with your consent — to learn how Poetry Cove is used. You can change your mind any time.
SZÜLÖIMHEZ · Sándor Petőfi · Poetry Cove