Skip to content
1823–1849

SZÁZ ALAKBA...

Sándor Petőfi

Száz alakba öltözik szerelmem, Száz alakban képzel tégedet. Majd sziget vagy s vívó szenvedélyem Mint szilaj folyam fut körüled.

Máskor ismét, édes kedvesem, hogy Szentegyház vagy, én azt gondolom, És szerelmem mint repkény huzódik Fölfelé a szentegyház-falon.

Néha gazdag útas vagy s szerelmem Mint az útonálló megrohan, Néha meg mint jámbor alamizsnás Lép elédbe alázatosan.

Majd a Kárpát vagy, s én ott a felhő, S mennydörgéssel ostromlom szived. Majd meg rózsalomb vagy, s én körűled Csalogányként zengek éneket.

Im, szerelmem ekkép változik, de Soha meg nem szűnik, mindig él, S nem gyöngül, ha néha szelidebb is... Gyakran csendes a folyó, de mély!

Cookies on Poetry Cove

We use cookies to remember your language preference and — only with your consent — to learn how Poetry Cove is used. You can change your mind any time.
SZÁZ ALAKBA... · Sándor Petőfi · Poetry Cove