Skip to content
1823–1849

NINCS JOGOM, HOGY...

Sándor Petőfi

Nincs jogom, hogy féltselek, leányka, Mert hiszen nem is vagy még enyém; Néha mégis szerelemféltés, e Legborzasztóbb mennykő üt belém.

Elsötétül a világ ilyenkor... Elsötétül? nem, sőt meggyulad... Végitélet van... az alkotó az Angyalokkal trombitát fuvat.

Harsog az arkangyal trombitája... Agyvelőm reng... szerteszét szakad... Mert reám igy dörg le az itélet: A te sorsod örök kárhozat!

Cookies on Poetry Cove

We use cookies to remember your language preference and — only with your consent — to learn how Poetry Cove is used. You can change your mind any time.
NINCS JOGOM, HOGY... · Sándor Petőfi · Poetry Cove