Dalra, dalra, néma húrok!
Lengj előmbe, ideál;
Hagyd hevűlni képzeményim
Égi fényed bájinál.
S száll egéből ideálom,
És az ott - mely rózsaszál?
Ah a lyányka ablakából
Ablakomra kandikál.
S ideál és szép leányka
Engemet hevítenek.
Kit tekintsek, kit daloljak?
Mondjátok meg istenek!
Képzetem varázsalakja!
Tünj egedbe, tünj tova;
Való kell a föld fiának,
S költő - nem a föld fia?