Skip to content
1823–1849

FÖLTÁMADOTT A TENGER...

Sándor Petőfi

Föltámadott a tenger, A népek tengere; Ijesztve eget-földet, Szilaj hullámokat vet

Rémítő ereje. Látjátok ezt a táncot? Halljátok e zenét? Akik még nem tudtátok,

Most megtanulhatjátok, Hogyan mulat a nép. Reng és üvölt a tenger, Hánykódnak a hajók,

Sűlyednek a pokolra, Az árboc és vitorla Megtörve, tépve lóg. Tombold ki, te özönvíz,

Tombold ki magadat, Mutasd mélységes medred, S dobáld a fellegekre Bőszült tajtékodat;

Jegyezd vele az égre Örök tanúságúl: Habár fölűl a gálya, S alúl a víznek árja,

Azért a víz az úr!

Cookies on Poetry Cove

We use cookies to remember your language preference and — only with your consent — to learn how Poetry Cove is used. You can change your mind any time.
FÖLTÁMADOTT A TENGER... · Sándor Petőfi · Poetry Cove