Skip to content
1823–1849

FÉLRE MOSTAN... [1]

Sándor Petőfi

Félre mostan, hagyjatok magamra, Hagyjatok, ti régi cimborák! Nem látjátok, hogy mi lett belőlem? Címerem most rózsa s nem borág.

Szerelemnek katonája lettem... A lant, a dal töltött fegyverem, Töltés benne forró érzeményem, Boldog én! ha a csatát nyerem.

Oh, ha nyernék, istenem, ha nyernék... Tündérország, mely előttem áll; Sikerüljön ezt bevennem: akkor Én leendek a tündérkirály!

Cookies on Poetry Cove

We use cookies to remember your language preference and — only with your consent — to learn how Poetry Cove is used. You can change your mind any time.
FÉLRE MOSTAN... [1] · Sándor Petőfi · Poetry Cove