Skip to content
1823–1849

ELMONDANÁM...

Sándor Petőfi

Elmondanám: „Megállj, leányka Megállj, virágom, csillagom! Egy istenadta szívet bírok; Nesze, ha kell, neked adom.”

Elmondanám, hogy: „Szívem tenger, Uralkodjál e tengeren! Jól jársz vele, mert a legszebb gyöngy, A hűség gyöngye itt terem.”

Elmondanám, hogy: „Tiszta fényét E gyöngy örökre tartja meg.” Elmondanám ezt, s többet ennél; De nem mondom, mert nincs kinek.

Cookies on Poetry Cove

We use cookies to remember your language preference and — only with your consent — to learn how Poetry Cove is used. You can change your mind any time.
ELMONDANÁM... · Sándor Petőfi · Poetry Cove