Skip to content
1823–1849

A ZSIVÁNYSÁG VÉGE

Sándor Petőfi

Hej zsiványság, derék szép zsiványság! A te véged hatalmas mulatság; Lesz belőled, ugy hord a szerencse, Száraz fának száradó gyümölcse.

Hogy kimulj, szikrát sem fáradsz magad: Kitekeri a hóhér a nyakad. Hogy pedig ne láthasd szégyenedet, Kivájják a varjak szemeidet.

És mig tested a táncot ugy járja, Amint szól a szelek muzsikája: Mélységében a sátán házának Lelkeddel az ördögök labdáznak.

Cookies on Poetry Cove

We use cookies to remember your language preference and — only with your consent — to learn how Poetry Cove is used. You can change your mind any time.
A ZSIVÁNYSÁG VÉGE · Sándor Petőfi · Poetry Cove