Skip to content
1756–1784

Barcsay kapitánynak [1]

Pál Ányos

Ime általküldöm elmém futtatását, Mellybe Nagyszombatnak siratom romlását. De csak festett könyvek éllesztik tollamat, Nevetem azonban, s megvonom vállomat.

Halottas oszlopot emeltem hirének: Hogy örökösittsem böcsét nagy nevének, Mellyel dicsekedett a tudós világnak, Hogy ő Parnassussa volt Magyarországnak.

Fogyatkozik immár hirének ereje, Mert dőlő félben függ Parnassus teteje. Elől látván Phebus leendő omlását, Anyavárosunkban vette szaladását,

Itt azonnal kivánt nyugodalmat talált, Tartsa kegyelmében szolgáját Ányos Pált.

Cookies on Poetry Cove

We use cookies to remember your language preference and — only with your consent — to learn how Poetry Cove is used. You can change your mind any time.
Barcsay kapitánynak [1] · Pál Ányos · Poetry Cove