A tar világ sötét kerűletén
Vigasztalást nem érez e kebel,
Ha enyhemért egekbe nézdelek:
Imám nehéz borúba hangzik el.
S e nagy világ kinos kerűletén,
Sehol gyönyör mely én reám mosolyg:
Ha elhagyatva messze tengeren
Hajóm lesújtva, fergetegbe bolyg.
S ah, akkor én szemébe nézdelek,
A szem mosolyg, mosolyg dicső egem!
Ily ég alatt, mely üdvöket ragyog!
Örök tavasz takarja életem.