Skip to content
1885–1936

Kip-kop, köveznek.

Dezső Kosztolányi

Kip-kop, köveznek. Itt van a tavasz. Hajnalba száz kalapács zaja ébreszt. És hallgatom ágyamból a zenés neszt.

Mily csiklandó és édes és ravasz. Tavasz, tavasz. Az utcánkat javítják. Mostan fölajzzuk a csigát, parittyát. Tavasz. Libeg az udvarunk egén fönt

a sárga, kék és rózsaszínü léggömb. Kip-kop, zene az élet, muzsika, láng ég a fákon, a bokor zöld oltár. Mostan miséznek a kis madarak,

és a szobákban is ezer titok vár. Dal zeng, ha megütöm a képet, asztalt, zenél az élet, a cipőm, az aszfalt. Most mint a léggömb, szállani szeretnék.

Mily csiklandó és édes és ravasz a zöldbe bújni s enni a cseresznyét. Cseresznyepiros, zöldarany tavasz.

Cookies on Poetry Cove

We use cookies to remember your language preference and — only with your consent — to learn how Poetry Cove is used. You can change your mind any time.