Halálba hívó délután. Alélt
keblén pihenteti a néma délt.
Kénsárga légbe forróság inog,
őrjöngenek a buja jázminok.
Fülledt magány. Halotti utcasor.
Füstöl a föld, akár a puskapor.
Megállni, menni, mondd, mi célja van?
Nézz jobbra, balra, minden céltalan.
A semmiségnek mondom a neved,
s a szájamon a bánat fölnevet.
Ha volna nálam most méreg, talán
erőm is volna és fölhajtanám.