Hajamnak ifjú, barna lobogója,
mint várak ostrománál hetyke zászló,
jaj, hogy lobogtál föl a csillagokra,
te csillagoknál gőgösebb, sugárzó
mi lett veled? Ezüsttel szórva lengesz
nagy homlokomra lágyan és alatta
szájam mosolyog bölcsen és megértőn,
mint a futó katonák fanyar ajka.