Skip to content
1885–1936

Aranyvonat

Dezső Kosztolányi

Figyeljetek, ez nem mese, ilyent nem olvassz könyvbe se. Aranyt visznek az angolok s én rímet, verset hangolok.

Ez a jutalom és a bér Anglia vére, sárga vér. Másutt pangás, a tőke fogy. S a Daily News azt írja, hogy

Kanada földjén valahol, egy aranyvonat zakatol. Egymásba fűzve hét vagon, arannyal rakva vastagon.

Megy csendesen, megy hangtalan sok millió dollár arany. Asztmás, uzsorás, béna, agg, cammog a vonat hallgatag.

A mozgó Wertheim-kassza fut, amerre megy, arany az út. Ujjonganak a városok, hiznak a hájas gyárosok.

Gurul - nem látja senki se - a yankeek új kriszkindlije. Egy könny... egy élet... mennyit ér?... Egy pennyt ér... két pennyt ér...

Szalutál a kis vasutas: Ez az előkelő utas. Vas ketreciben áll az őr, a karja kard, a szeme tőr.

A fűtőt nyűgzi a varázs, úgy érzi, arany a parázs. A föld oly néma, mint a sír s a rongyos masiniszta sír.

Cookies on Poetry Cove

We use cookies to remember your language preference and — only with your consent — to learn how Poetry Cove is used. You can change your mind any time.
Aranyvonat · Dezső Kosztolányi · Poetry Cove