Csókjaidban mennyi álság!
A látszatban mennyi szépség!
Nemde édes csalni néked?
De csalatni édesebb még!
Csak hazudj hát! Rajta, édes!
Csalfasággal meg nem rontasz,
Esküszöm az esküidre.
Hitem arra, mit te mondasz!
Mind a virág az életadó,
A ragyogó napba tekint;
A ragyogó tengerbe sietnek
A folyamok árjai mind.
A ragyogó lányhoz esengve
Száll tova valamennyi dalom.
Fájó, bús dalok! El ti vigyétek
Könnyeimet, epedő sóhajom!
Én nem hiszem, az égről
Mit prédikál a pap,
Te benned hiszek én csak,
Büvös szem, földi nap!
Megtagadom az Istent,
Kiről fecseg a pap,
Szivedben hiszek én csak,
Téged imádalak!
Ördög, pokol s pokolkín,
Amit a pap mesél:
Mind a te szép szemedben
S gonosz szivedben él!