Skip to content
1790–1838

MI FÉNYLIK OTT...

Ferenc Kölcsey

Mi fénylik ott - Remeg remeg - Mint távol csillag a láthatár szélében, Lobog lobog -

Mint - villám sötét felhők alatt; Pedig nem csillag az a láthatár szélében, Pedig nem villám sötét felhők alatt, Mécsvilág az a remete ablakában.

Áll á kunyhó - - Hol van a remete? Kinn van a - - Egy sírdomb áll és a dombon egy kereszt,

Ott térdel ő - - Hallottátok-e nyögni a szelet, Midőn - - Láttátok-e hullani a záport,

Mely - - Úgy nyögött a sohajtás kebeléből, Úgy ömlött a könny végig arcain. Busan, miként az őszi szél,

Ha hervadt lomb között bágyadtan - - - - - - - - - - - - - szárnyra kél Bércekre föl, völgyekbe le Majd hág, majd száll, s a kín együtt vele.

Cookies on Poetry Cove

We use cookies to remember your language preference and — only with your consent — to learn how Poetry Cove is used. You can change your mind any time.
MI FÉNYLIK OTT... · Ferenc Kölcsey · Poetry Cove