Skip to content
1790–1838

A SZERETŐ

Ferenc Kölcsey

Óh Lotti! Lotti, higgyed, Édes szeretni! Hát mért kerűlöd Ámor Rózsaláncait?

Nem messze egy patakhoz Űltem a minap, A nimfák énekeltek, Lopva hallgatám -

Mosolygva énekelték Ámor hatalmát, Ámornak élnek ők is, S hordják láncait.

Óh a szelíd kis istent Ki nem szeretné? Nélkűle életünket Ki boldogítná?

Gyötrődni édesen, és Égni édesen, Gond nélkül sírni, lánc közt Nem lenni rabnak,

Ez sorsa annak, aki Ámor barátja - Ó Lotti, Lotti higgyed, Édes szeretni!

Hát mért kerűlöd Ámor Rózsaláncait?

Cookies on Poetry Cove

We use cookies to remember your language preference and — only with your consent — to learn how Poetry Cove is used. You can change your mind any time.
A SZERETŐ · Ferenc Kölcsey · Poetry Cove