Skip to content
1759–1831

ÚJ LÁNC

Ferenc Kazinczy

Ő mást szeret, mást én is, s lángolással Mind ő, mind én. De Ámor ránk mosolyga, S a két szerelmest összefűzte egymással. Jött, ment, meg jött; elsárgúla, elpirúla. -

Merjek, ne merjek? kérdezém magamtól, S ajak, kebel, szív együvé szorúla. Én Anikóért, ég ő Bandijáért. Küzdünk; de oh, ki küzdjön Ámor ellen?

S bukdosgatunk, s ki tudja mint s miért?

Cookies on Poetry Cove

We use cookies to remember your language preference and — only with your consent — to learn how Poetry Cove is used. You can change your mind any time.
ÚJ LÁNC · Ferenc Kazinczy · Poetry Cove