Skip to content
1759–1831

KATONADAL

Ferenc Kazinczy

Derék vitéz katonának Van ám gyöngy élete! Csillog villog mindenfelé Ruhája, fegyvere.

Szép élet ez! víg élet ez! Hol van ennek mása? Pajtás csapj fel, vídám kedvvel, Itt az ég áldása.

Puskázik künn a zöld mezőn Nyer ellenségétől, A kvártélyban kedvének él, Nyer a menyecskétől.

Szikrát rúg paripája, Útcákon csodálják, Derék lovag! derék vitéz! Mind ezt kiabálják.

Amerre fordúl, mindenütt Rettegik, szeretik; A szép dámák, a szép lányok, Ágyát magok vetik.

Kocka, kártya sátorában, Száján függ pipája, A szép markotányosnénak Nem int ő hiába.

Amint pipájában a tűz ég, Aként ég szerelme. Ellenségre, lágy szívekre Terjed győzedelme.

Megtér tüzes csatáiból, És megtelepedik, Jószágot vesz, kölcsön ad pénzt, Ha kell kereskedik.

Nem szól neki a vicispán, Nem a szolgabíró, Nem kergeti robotára A hízott tiszttartó.

Prókátor függ baloldalán; Szerencse bírája, A becsület törvényszéke Nincs apellátája

Ha kedve tartja, házasúl, Bért nem fizet a papnak. Nem hí senkit bizonyságúl, Kezet magok csapnak.

Sok a világ, nehéz élni Rajta, pusztítsuk ki, S ha kivágjuk, kezdjük újra Könnyű felépítni.

A trombita szól; lóra hát! El, el, a sereggel, Ne gondolj a sírásokkal, Ne pityergésekkel!

Isten veled apám, anyám, S veled szerelmesem, Húgom, bátyám, sógorom, komám, - Vagy hát jertek velem!

Cookies on Poetry Cove

We use cookies to remember your language preference and — only with your consent — to learn how Poetry Cove is used. You can change your mind any time.
KATONADAL · Ferenc Kazinczy · Poetry Cove