Itt - hol a Tér bús homályán
az örök éj képesül,
s a Fák alig ingó gallyán
egy-egy alvó madár ül:
itt ölellek által téged
boldogságom sírhalma,
hová szebben reménylt véged
gördité a Sors-alma.
Itt - hol éltem örömeit
minden bokron találám,
s a Teremtés kellemeit
egy kis hangyán csodálám:
Haj! itt kell hát elszórt hajjal
lerogynom ez oszlopnál,
mellyet egy kis Búsfűz zajjal
pompásit a pataknál?!