Skip to content
1887–1938

Tisztelgés a viadal előtt

Frigyes Karinthy

Ellenfelem Ezt a titkos jelet karddal a föld felé (Szemét hunyorítva, hogy észre ne vegyék) Ne nézd összebeszélésnek

Vagy aljas vesztegetésnek hogy csak színleg bántsuk egymást Ó nem nem tudom jól büszke vagy mint én Verekedni fogsz inad szakadtáig Én is ó én is nem erről van szó

Üzenetet akarok adni amit ketten értsünk Külön tisztelgést mást mint a hivatalos Amit megkövetel karzat és nézőtér Csak így cél nélkül érdek nélkül úri gőgből

Hogy tudd mielőtt meghalsz vagy meghalok Én tudom ám ki vagy de tudd meg te is rólam Lesunyt homlokomon vedd észre ugyanazt a jelet Amit én is észrevettem a te homlokodon

Egy perc és kardunk éle vígan összecsendül Csattanva csókolja egymást s mint megfeszült húr Halkan és ravaszul pendül meg közben a penge Látod én tudom hogy különb vagy azoknál

Legkülönb közülük akik ellenem harcba kiküldtek Két idegen törzs boldogtalan két fia ketten Két idegen faj akik szörnyen gyűlölik egymást Helyettük mérkőzünk uj Curiatiusok

Ugye neked is könnyebb meghalni mint megmondani otthon Törzsed Apáinak azt a titkolt Bűnt, a te titkod Azt a Hét Táblán hirdetett Átkát a Gonosznak Hogy csak a gyávák gyűlölnek sose gyűlöl a bátor

Ugye te is restelled torkod szorul tudni előre Itt fekszik majd a porondon egyikünk s míg a másik Felröppen vállaira ordító sokaságnak. Homlokát veri vér s a babér s leomló kezeit

Nyálazzák vérszagra kinyílt lihegő asszonyi szájak Ő hallgatva s megbabonázva dermed majd le földre Hol a porban éppen akkor hurcolják a tetemet Horpadt mellét lógó lábait sápadt és csukott ajkát

Mely sose szólt hozzá és fejét mely felé sose fordult Megtört szemeit melyek soha nem tünődtek el a szemébe Hősi harcaiban Zöldeknek Sárgáknak és Feketéknek Őt ezt a fehéret itt akivel meg tudták volna érteni egymást

S akivel most - hallod a másodikat? - kezdődik a hajcihő Előbb csak karddal aztán ha nem megy a játék Vaskóval és tussal és puskaaggyal és kézi gyilokkal S ha még akkor is hörög egy kis szusz valahol

Eldobva fegyvert puszta kézzel csak a fejének Kecsezkecsken fogd ahol éred ez az új harci kiáltás, Ez az új hujuhuj ez az új krisztusi zászló Körmöd a torkomon és fogam belevájva karodba

És karmoddal - harmadik jel volt? - hurrá, rajta, ne resteld! Karmoddal tépd ki szívem és beledet hadd taposom ki Halj meg kutya vagy gebedjek én holtra előtted Hurrá le a földre, a zöldre, a véred, pirosra te fested, most jött el az

estem, az ested, hol a testem, a véred, a tested, a vérem, én ellenem, idelent, odafent, odafent egyetlen barátom, méltó felem, égi testvérem!

Cookies on Poetry Cove

We use cookies to remember your language preference and — only with your consent — to learn how Poetry Cove is used. You can change your mind any time.
Tisztelgés a viadal előtt · Frigyes Karinthy · Poetry Cove