Hatéves kislány volt Mariska akkor És “Körbe-körbe” járta egyre, kérem Ott járt “ kint a bárány, bent a farkas” És “Bujj-bujj zöld ág” a Reviczky-téren
És “Mariskából angyal lett” miegymás Így szólt a dal a bérkaszárnya-gangon És a kislányok közbe tapsikáltak És énekeltek vékony cérna hangon:
(tapsolva) “Mariska ült egy kövön Egy kövön, egy kövön Mariska ült egy kövön, Egy kövön.”
A kövön ülni sem lehet örökké Mariska felnőtt és Mariska szép lett Egy gazdag és idős ur megszerette És feleségül vette, vette, végleg.
Mariska most nagyuri nő, kalappal Az arcán púder, legalább tizér, Tizenkettőkor fekszik, délbe ébred A budoárba várja két frizér:
(tapsolva) “És fésüli a szép haját Szép haját, szép haját És fésüli a szép haját Szép haját.”
Egy házasság csupán egy férfit ismer, Ki vajmi gyakran utrakel s utazgat S némely dolognak meglepő hiányát Egyként megérzi a szegény s a gazdag
Egy éjszakán oly fülledt és meleg lett A ház amelyben Mariska lakott: Nem bírta el, hiába, és kitárta A téli kertre nyiló ablakot.
(tapsolva) “És bejön hozzá Károly bácsi Károly bácsi, Károly bácsi És bejön hozzá Károly bácsi Károly bácsi.”
Örökké nem tart semmi a világon, A tudománynak igy szól számos bölcse, Nemcsak az alma s gesztenyevirágnak, A szerelemnek is terem gyümölcse,
Mariska egyre busabb és zavartabb, Egészen furcsán érzi most magát, S véletlenül meglátogatja egy nap Egy ismerős, idősebb hölgybarát.
(tapsolva) “Mariska miért sirsz te Sirsz te, sirsz te, Mariska miért sirsz te, Sirsz te?”
Hogyisne sirnék, sirja bus Mariska, Egy kis Mariska lesz majd nemsokára. Nem kérte senki és nem várja senki. És nem hasonlit a szegény papára.
A bölcs asszony rejtélyesen mosolygott És a fülébe sugott szavakat: S a születendő kis Mariska dolgát Elintézték néhányka perc alatt.
(tapsolva) “Mariskából angyal lett Angyal lett, angyal lett, Mariskából angyal lett Angyal lett.”
Cookies on Poetry Cove