Skip to content
1887–1938

Karperec

Frigyes Karinthy

A szeretőmnek arca kék legyen És kétoldalt csurogjon lefelé. Hideg barackot egyék véresen. Meztelenül egy kémény tetején.

Két lábujja közt tartson egy topázt És a fején öt darab smaragd. Szájába régi, drága türkizek S röhögjön sírva s szóljon így: harapd.

Langyos teában üljön homlokig És énekeljen régi éneket És zongorázzon régi hegedűn, Amíg a türkisz-serleg szétreped.

Hajába főtt gyémántok üljenek, Egyik füléből lógjon két agát, Másik füléből lógjon öt narancs S ha megúnja, akassza föl magát.

Cookies on Poetry Cove

We use cookies to remember your language preference and — only with your consent — to learn how Poetry Cove is used. You can change your mind any time.
Karperec · Frigyes Karinthy · Poetry Cove