Skip to content
1887–1938

Dal

Frigyes Karinthy

Mint egy szép, aj, szűz-kisasszony, Ajaj, szép fehér kisasszony, Fehérkisasszony, szép kisasszony, Kisasszonyka, kisasszonyka,

Olyan az én éltem dolga. Én kérem szépen, nem vagyok már Kicsi fiúka, nem vagyok már Pedig, de jó volna

De jó volna, de jó volna. Ha én kicsi fiú volna. Ha én kicsi fiú volna Csilingelne, lovagolna.

Ujságokba sose írna, Sose írna, sose írna, Télen-nyáron csilingolna, Gyermekkorom, fehér bárány,

Jaj, mint tiszta, havas márvány, Csilingelve elment messze, Elment messze, elment messze, És már nem tér soha vissze.

Csilingelne gyermekkorom Kicsi kocsim, kis vasutom Kicsi lábam csilingolna Csilingolna, csilingolna

Volt réz-halom, réz-angolna. És már mostan ám nem játszom Én már nagy fiúnak látszom Mostan nekem nincs játékom

Nincs játékom, nincs játékom De még akkor volt játékom. Mostan már nincsen játékom De még akkor volt játékom.

Volt játékom, csilingeltem Csilingeltem, csilingeltem De most nincs játékom nekem. Nincs játékom, isten bácsi

Azért mondom: bácsi, bácsi. Ajaj, kicsi fiú voltam Fiú voltam, fiú voltam Csilingeltem, csilingoltam

Nincs játékom nekem mostan.

Cookies on Poetry Cove

We use cookies to remember your language preference and — only with your consent — to learn how Poetry Cove is used. You can change your mind any time.
Dal · Frigyes Karinthy · Poetry Cove