Sokféle börtönökről Dalolt már a Szabadság Tündérkisasszonyának Reménytelen lovagja
Szabadság Rabszolgája A tikkadtajkú költő Sokféle börtönökkel Rostázta már ragyásra
Vén Földünk ráncos arcát Hóhérok és vezérek És tébolyult próféták Kendőző kotyvaléka
Thotmes gúlái óta Kajafás börtönéig A Krisztus börtönétől Fekélyes fekhelyéig
Ama Galileónak Az ólomkamarákhoz Sok hídja sóhajoknak Nyikorgott nyirkos útján
Sok patkány foga vásott A láncos deszkapadkán Hol háborgó dagályok Verték a gályabordát
Sok lábat kaszaboltak A kaszabörtönökben Sok felleg tornyosult a Salamon tornya szélén
Kínai ketrecekben Kínlódott görbe háttal Sok mongol Koreában Stuart langyos-puhácska
Csuklóját sok bilincsnek Hűtötte hűs karéja Riadtan sokszor ébredt Lecsöppenő penésztől
A Jó s Nemes Lovagnak Mosollyal álmodója Kéjkertek és kövek közt Épült sok büszke Bastille
És titokzatos Tower Hatéves kis királyfi Hervadt a Temple mélyén A Conciergerieben
Várták véres haláluk Kiábrándult királyok És cselszövő cselédek Szegény szelid sovány kis
Pellico Silvio is Senyvedt sok éven által “Ma chétive petite personne” Spielberg falába ásva
Tíz évig a Katorgát Kémlelte Dosztojevszki És a readingi fegyház Rostélyfalán keresztül
A kócból és darócból Áradt a De Profundis Mert lett légyen Kazinczy Vagy Chillon képzelt rabja
Vagy Szilveszter-Apostol Ubrik Borbála és Sing-Singek banditája A rabnak van reménye
Hogy egyszer összeomlik Körötte ama látszó És látható vasabroncs Legyen bár mint a Vasszűz
Keble oly szűkreszabva Vagy mint a Sárga Császár Steppéktől Óceánig Kiterjedt birodalmát
Körülkerítő Nagy Fal A múmiára dermedt Hármas kőszikla burkát Egy szép napon kifúrja
A rabló és a régész Harmadnapos halottnak Kihült helyét találja A Krisztus-sírt ki őrzi
A mozgó föld kidobja Kicsorbult börtönéből Ki hitte rendületlen Keringő rendülését
Cervantes úri lelke Átfüstöl a falak közt Erdőn-mezőn barangol A kőkockák a Bastille
Faláról úgy zuhognak Mint zsarnokok falára S fülére hányt beszédek Raszkolnyikov megenyhül
Távol Szibériában New-Jersey és Washington Üvölti két világgá Emlékét és bosszúját
Kossuth két börtönének S még az izgága császár Hamvát is visszahozzák És minden börtönöknek
Egy nap csikordul zára Egy pompás végítélet Tárogatós szavára Csak ezt nem látja senki
Csak ezt nem nyitja semmi Csak ezt a láthatatlan Testünkreforrt kalitkát És mozgó csigaházat
A Láthatatlan Börtönt Melyben szorongva járjuk Szabad mezők határát Időnek és a térnek
Kitárult messzeségét S a nyüzsgő ucca hosszát Ezer kusza csapásán Testvérek lábnyomásának
Mint kristálycsöppbe cseppent Vergődő furcsa féreg Kinek fuldokló fintor Rángatja néha arcát
Üvegfalon keresztül Hogy az már kész nevetség Így hurcoljuk lihegve A láthatatlan börtön
Üvegfalát magunkkal Amelyről senki nem tud Bámulnak és nem értik Hogy néha furcsa módon
Kinyujtott karod-lábad Megáll a levegőben Egy félszeg mozdulattal Minthogyha tapogatna
Kezed amit kinyujtasz Terített asztalokhoz Öklöd mit felemeltél Hogy végre szétlapítsad
A hencegő kalandort Tenyered mit kinyujtasz Hogy tenyerébe rejtsed A ritka hű barátnak
És végső búcsút intsél Te régi kedvesednek Ki régen elfelejtett Hívén hogy elfeledted
S hogy lebukom fejemmel És görbítem gerincem Bámulnak és nem értik Nem tudják hogy ilyenkor
A láthatatlan börtön Falába ütköződik S verődik padmalyába Öklöm, kezem, gerincem
Haragom és reményem A láthatatlan börtön Így zár el életemtől Gyönyörű sorsom üdvét
Szabadságtól ujjongó Minden szívdobbanásom Mellembe így rekeszti A láthatatlan börtön
Boldogtalan emlékek Sok szívós szövedéke S egy rossz természet átka Így tett elátkozottá
Így lettem önmagamnak Tulajdon tömlöcévé Melynek sötét odvában Immár sok éve vallat
Makacs kínvallatással Magnus Magister Élet Komoran és sötéten Peckekkel és szögekkel
Mindég egyetlen kérdést Egyhangú és kegyetlen Ismétlődő változatban Vallat s megtörni nem tud
És félni nem tanít meg S meg nem tanít felelni A láthatatlan börtön Amelyből nincs menekvés
Amelynek régi kulcsát Magadban eltemetted S többé meg nem találod.
Cookies on Poetry Cove