- Adj Isten, jónapot, három sánta banya!
- Visszakerültél-e, nyalka szép katona,
Barnalaki legény? Tudod mi az újság?
Elszerették tőled Pataki Juliskát.
Igy kell neked járni!
Mondtuk mi azt régen az öreganyádnak,
A szeme se jól áll annak a leánynak,
Biz elunta várni! -
Kis ablakba reszket három gyertya szála,
Mint a hű szerető szíve vágyódása,
Várakozó búja, felzokogó szója,
- Barnalaki legény, térj be, - csak egy szóra,
Mint azelőtt, régen - - - -
Ahányszor te nekem eszembe jutottál,
Mennyi könnyem hullott, - nincsen annyi fűszál,
Se csillag az égen.
Három szál cigány az alvégi csárdába, -
Húzd rá az ebanyját! Bolond aki bánja!
Sírd ki a szép szemed, nem szánlak! Azér' se!
Hátha nem is igaz? - Mégis igaz! Mégse!
Pataki Juliska!
Befellegzett nékem a csillagos estve,
Utam a kapudig a fű is belepte,
Nem találok vissza.