Skip to content
1905–1937

ÖT SZEGÉNY SZÓL

Attila József

Az égen ha felhő volna, égő kendőként lobogna. A síkon ha dinnye volna, sisteregne és ugorna.

Öt szegény szól: - Megfürödnénk, megöblítenők az inget, azután meg továbbmennénk. Megcsinálnánk mi már mindent.

De rivall a csermely csősze, békák botosa bottal mondja, vicsorogja víz vitéze, ordas inas, úr bolondja.

- Eltakarodj, öt tekergő! Kotródj innen, kujtorogó! Fattyúnak itt nincsen fürdő! Csavargónak nincs csobogó!

Világ valamennyi vizét hazatereld, víz juhásza! Csíbor húzzon tücsök-zenét undok urad udvarába!

Holott rakjon tanyát, aklot, nagyobb uraságra vallót - feje fölé vízből zsuppot, talpa alá vízből pallót!

Habos tengert egyengessen a vasfogú boronával! Hosszúszárú esőt vessen, gyűjtse boglyába fiával.

Ha már van elég halpénze, kárászoknak nyisson kocsmát! Örvény-süveg a fejére! Húzzon vizi-gödör csizmát!

Paplana csendes folyóvíz - legyen a bolhája béka! Azt szedje a szoknyából is édes lánya-ivadéka!

Álmát kotró kotorja fel! Zöld legyen a virradatja! Elsodorja - sodorja el a verejték áradatja!...

Cookies on Poetry Cove

We use cookies to remember your language preference and — only with your consent — to learn how Poetry Cove is used. You can change your mind any time.
ÖT SZEGÉNY SZÓL · Attila József · Poetry Cove