Skip to content
1905–1937

(MAGYARORSZÁG MESSZIRE VAN...)

Attila József

Magyarország messzire van. Magyarország hegyeken túl van. Onnan, rigókkal, éneklőkkel, Jönne rövidke szoknyácskában,

Hajnal volna, Szellős, Világos, Szép, tiszta üllők csengenének.

Uram, nem látta Magyarországot? Tudom, nehéz a nyelve. Tudom, nehéz a szívem. Uram, nem látta Magyarországot?

Lányok, sokan, szaladnak, Akár a reggeli szél, Hajuk lobog a keleti égen. Ő pedig kövér kalácsot fon,

Karcsúbb ő a liliomillat estéli árnyékánál. Uram, nem látta Magyarországot? Ott ősz van, Kicsike kertjeinkbe

Zörgő, száraz virágokat ültet Az Úr.

Cookies on Poetry Cove

We use cookies to remember your language preference and — only with your consent — to learn how Poetry Cove is used. You can change your mind any time.