Skip to content
1905–1937

JUT AZ EMBER

Attila József

Jut az ember két virághoz egyik jön a kalapjához a másikat odaadja mindakettőt elhervasztja

nekibúsul hídon ballag fölszól a víz - le nem csallak - s ő valamijét beejti aztán azt is elfelejti

nevet s vacog - esteledik vizen a hab sebesedik karjára dűl el is alszik de csak jobban sötétedik.

Cookies on Poetry Cove

We use cookies to remember your language preference and — only with your consent — to learn how Poetry Cove is used. You can change your mind any time.
JUT AZ EMBER · Attila József · Poetry Cove