Skip to content
1905–1937

ESŐ

Attila József

Kaszák villannak az egen, suhogó rendekben dől a zápor. Nagy nyalábokban, szélesen borul a szál, zizeg, aláhull.

És búzaszemekként a cseppek tetőkön pattognak, peregnek. Kaszák villognak? Szuronyok. Golyók kopognak, csörögnek boltok,

futók sortüze vet lobot, porzik a füst, összeszorított foggal a föld tömege zendül. Setét lé bugyog az erekből.

Vagy csak motor zúg? S gép szövi az aláomló puha kelmét? S a kínzott talajt befödi, mint orsózaj a fáradt elmét?...

Ősz anyó, - kerek tükröt vágott. Mit láttok benne, proletárok?

Cookies on Poetry Cove

We use cookies to remember your language preference and — only with your consent — to learn how Poetry Cove is used. You can change your mind any time.
ESŐ · Attila József · Poetry Cove