Esik eső magyar földre
Kossuthnak is hull a könnye,
Hull a könnye keserüen,
Kossuth Apánk sír a mennyben,
Magyar népén, árvaságán,
Elveszett honán.
Szétszaggatott édes honunk
Kebeléről síró jajunk
Kossuth szivét hasogatja:
Hejh, nem vigad a magyarja!
Magas mennyből magyar földre
Hull Kossuth könnye.
Ha majd egyszer Kossuth lejön -
Átrohanunk vizen, tüzön!
A Magyarhon ismét szép lesz,
Méltó Kossuth véreihez,
Csak ne csüggedj édes Hazánk:
Jön Kossuth Apánk!