A múzeumban vannak régi zászlók,
Csukott szárnyakkal némán alszanak,
Fakult a színük és foszlott a selymük,
Törött a rúdjuk, fölírásuk elnyűtt
És meggörnyedtek az idő alatt.
Az emberek közömbösen haladnak
Mellettük és por lepi őket el,
Vígan lobogtak győzelmes rohamra,
Vesztett csatában hullottak halomra?
Sok tépett zászló erre sem felel.
Mindegy nekik. Kopott ereklye lettek,
Ma más zászlók pompáznak, lengenek.
Az élet mindig új harcokra indul,
Míg mindenféle diadalmain túl
Az örök béke zászlaja lebeg.