Skip to content
1883–1937

Távolok zenéje

Gyula Juhász

Mulassatok! Tiétek mind a rózsa, Amit letéphet az ifjonti kéz. Mulassatok! Minden gyönyör tiétek, Miket szívem csak álmokban idéz.

Ó álmok árnya, álmok vágya, násza, Tűz, amelyen szívemet égetem S minden elég oda, Mit el nem értem: élet, szerelem.

Nem voltam fiatal soha! Daloljatok! Tiétek mind a nóta, Mely szerelem, bor mellett megterem. Daloljatok! A legszebb dal tiétek,

Melyért eladnám hazug életem: Az élet dala, melyben diadalmas Erővel zeng az izmos ifjuság S a jövő mámora...

Ó meddő életem, hiú tusák, Nem voltam fiatal soha! Beteg vagyok. Úgy száll e dal felém most, Mint életemben mindíg a zene:

Nagy messzeségből, boldog messzeségből Sötét magányba tévedt izenet. Beteg vagyok. Én más zenére vártam, Mely diadalt fog harsogni nekem,

Mely ritmusával égbe fölragadja A föld rögébe süppedt életem! Perc és év száll tova... És minden, minden, minden azt dalolja:

Nem voltál fiatal soha!

Cookies on Poetry Cove

We use cookies to remember your language preference and — only with your consent — to learn how Poetry Cove is used. You can change your mind any time.